Trump kivérezteti Biden főművét

Az Egyesült Államokban 2022 augusztusában lépett életbe az inflációcsökkentő törvény (IRA), benne egy óriási, majdnem 400 milliárd dollárt tartalmazó zöldtámogatási csomaggal. Ez az összeg azt szolgálta, hogy ösztönzők és adójóváírások formájában elsősorban a chipipar fellendítését és a zöldátállást elősegítő támogatást nyújtson mind a vevőknek, mind a gyártóknak. Más szóval egy ízig-vérig protekcionista, a hazait támogató, a külföldit kizáró törvényről van szó, ami egyfelől – Biden elgondolása szerint – beindítaná az új amerikai energia- és klímapolitikához alkalmazkodni tudó ipari szegmenseket, másfelől távol tartaná a kínai beruházásokat ugyanezen területről. A jogszabály szigorú megkötéseket tartalmaz például arról, hogy egy Egyesült Államokban gyártott elektromos autóban hány százaléknyi anyag, alkatrész, összetevő lehet külföldi, és mennyinek kell kötelezően amerikainak lenni.  

Donald Trump azonban kivételesen nem a törvény külpolitikai vetületét nézi, hanem a lényegét, ami a zöldenergia-támogatási rendszert jelenti. Az IRA hatalmas ösztönzőket kínált a járműiparnak, hogy az elektromos szegmensét erősítse, emellett meglódította a vásárlási kedvet is azzal, hogy a fogyasztók számára egy új elektromos autó vásárlása esetén például 7500 dollárnyi adójóváírást biztosított állami forrásból. Az új elnök soha nem csinált titkot abból, hogy a törvényt felesleges pénzégetésnek tartja – miután az amerikai vezetés a fosszilis energiahordozók kitermelését és eladását tartja prioritásnak, a sok százmilliárd dolláros projektet ezért egyszerűen megszüntetné, vagy a minimumig csonkolná.  

Amennyiben tervét végrehajtja – márpedig beiktatásának napján már aláírt egy erre vonatkozó rendeletet –, az elsősorban az elektromos járművek iránti kereslet visszaesését eredményezheti (erre a bezuhanásra a legjobb példát Németországban láthattuk, ahol az állami támogatások megszűnése után drasztikusan zuhanni kezdtek az eladások), de igen komoly bajba hozza azokat az autógyártókat is, amelyek dollármilliárdokat kezdtek belepumpálni elektromos részlegeikbe, a politikai széljárás változásával azonban veszélybe kerülnek a befektetéseik.  

A fosszilisban utazó vállalatok természetesen elégedettségüknek adtak hangot – számukra hab volt a tortán, hogy Trump azt az elődje által kiadott rendeletet is visszavonta, amely rögzíti, hogy a 2030-ban eladott új járművek 50 százalékának már teljesen elektromosnak, plug-in hibridnek vagy hidrogén-üzemanyagcellásnak kell lennie. A zöldszervezetek tiltakozása mellett azonban sokan nem örülnek a drasztikus váltásnak, beleértve jó néhány republikánus vezetőt – és természetesen azokat, akik jogi szempontból adnak hangot aggodalmuknak.  

Nem eszik olyan forrón? 

A problémát az okozza, hogy az elektromos járművek értékesítését és gyártását ösztönző IRA nem elnöki rendelet, hanem törvény (inflation reduction act), amit az elnök egyoldalúan nem tud megszüntetni. A Trump által aláírt rendelet valószínűleg a kifizetések leállítását és/vagy befagyasztását célozta meg, de a törvényt magát nem tudja semmissé tenni. Az ügyben borítékolhatóan rengeteg bírósági eljárás indul majd, és bár republikánus törvényhozási többséggel a háta mögött Trump át tudja verni az akaratát, a folyamat mindenképpen időigényesebb lesz, mint az a hivatalba lépésének napján látszódott. 

Ott vannak aztán a folyamatban lévő gyártói beruházások, amelyekre a pénzt már kiutalták az illetékes minisztériumok. A New York Times az egyik legkiugróbb példaként a Rivian elektromosjármű-gyártó atlantai építkezését említi, amelyre az energiaügyi tárcától 6 milliárd dollárt kapott segítségként. Ezek a szerződések szintén törvényi alapokon álló, kötelező érvényű kontraktusok, amelyeket már csak azért sem lehet megszüntetni egyoldalúan, mert az adott vállalat egy félig kész gyárból nem lesz képes visszafizetni a támogatás kölcsönrészét.  

De nem felhőtlenül boldogok azok a republikánus vezetésű államok sem, amelyek eddig busásan profitáltak az IRA által kínált lehetőségekből. Georgia, Ohio, Dél-Karolina vagy Tennessee beruházásokat és munkahelyek ezreit teremtette meg az inflációcsökkentő törvény segítségével, érthető, hogy vonakodnának feladni az eddig elért eredményeiket. Ez azonban már befolyásolhatja egy kongresszusi és szenátusi, szűk republikánus többségű szavazás végeredményét is, vagyis ha Trump a saját pártjának prominenseit hozza kellemetlen helyzetbe a választóik előtt, még az is előfordulhat, hogy a törvényhozásban csúszik el a rendelete. 

Egy gyártó mind felett 

Míg a nagy autógyártók – köztük a Stellantis és a General Motors – szinte kivétel nélkül köszönetüket fejezték ki Trump elnöknek a döntése kapcsán, amelyben az erős amerikai autóipar feltámasztását és dominanciájának visszaállítását látják, természetesen sokakban felmerült az a kérdés is, hogy miért hallgat Elon Musk, amelynek Teslája jelentős eladási eredményeket ért el az IRA segítségével. Többen elvárták volna, hogy a Trump-kormányzat erős embere felemelje a hangját az elnöki rendelet ellen, és megpróbálja lebeszélni politikai főnökét a tervről, amely saját üzleti tevékenységének is jelentős károkat okoz. 

Csakhogy utóbbi egyáltalán nem igaz. Valóban, a Tesla szinte minden járműve jogosult volt a 7500 dolláros adójóváírásra, ám a többiek sem jártak rosszul. Az IRA segítségével főként a GM és a Ford közelítette meg Musk vállalatát eladási szempontból, az inflációcsökkentő törvény tehát konkrétan a Tesla egyeduralmát veszélyeztette az amerikai piacon. Nem véletlen, hogy a világ leggazdagabb embere a várakozásokkal ellentétben éppen azt hangoztatta, hogy a kormányzatnak be kell szüntetnie az állami támogatásokat a versenyképesség helyreállítása érdekében.  

Más szavakkal: ha nincs IRA, a Tesla ismét a piac totális egyeduralkodójává válik. Ezt bizonyítják azok az adatok, amelyek az intézkedéscsomag eredményességét igazolják: a Tesla jelenleg 48 százalékos részesedéssel van jelen az amerikai piacon, szemben az IRA 2022-es bevezetése előtti 75 százalékkal. A Musk-vállalat egyeduralmának gyengülésével párhuzamosan – a támogatási rendszernek köszönhetően – a Ford és a General Motors eladásai nőni kezdtek, és kettejük közös piaci részesedése 5-ről 18 százalékra nőtt. Ez az állapot szűnik meg egy csapásra akkor, ha Trump belepiszkál az IRA rendszerébe: még akkor is visszasegíti Muskot a trónra, ha a versenyhelyzet miatt újra az árcsökkentés eszközéhez folyamodik.  

*** 

Kapcsolódó:

Fotó: MTI/EPA/Bloomberg pool/Alexander Drago

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.